Egy héttel Fidel Castro 100. születésnapja után az USA szankciókat vezetett be a Kubai Nemzetközi Barátsági Intézet (ICAP) ellen. Miután kezdetben a kubai gazdaságot, és különösen az energetikai szektort érintették a szankciók, Washington most a forradalom nemzetközi támogatóit vette célba. Indokként a „kulturális csere leple alatt történő beépülést az amerikai civil társadalomba” említik – egy vád, amely az elmúlt hónapok Kuba-ellenes kampányához kapcsolódik.
Először a kommunista és munkáspártok augusztus 7–9-i 24. találkozóján Havannában, majd az egész szigeten Fidel születésnapja alkalmából rendezett ünnepségeken – a szigorított blokádpolitika ellenére is nagy volt a nemzetközi részvétel. Az Egyesült Államokból is számos delegáció érkezett – köztük Gregory Levy, a Szocializmus és Felszabadulás Pártjának szenátusi jelöltje.
Miután 60 évnyi blokád sem tudta megdönteni a kubai forradalmat, az amerikai kormány január vége óta egy átfogó üzemanyag-embargóval próbálkozik. Ezen imperialista politika pusztító hatásai ellenére Kuba a mai napig kitart, és gazdasági reformokra támaszkodik, hogy a rendszert ellenállóbbá tegye. A külföldi szolidaritási mozgalom támogatása továbbra is nagy, és magában az USA-ban is erősödik a tiltakozás a Kuba-politikával és Washington dezinformációs kampányaival szemben, amelyeket már az év eleje óta tovább bővítenek.
A Kubával szembeni, a nemzetközi jogot sértő és imperialista külpolitikájának igazolására az amerikai kormány Havannát nemzetbiztonságát fenyegető veszélyként ábrázolja. Az iráni harci drónoktól kezdve a kínai kémközpontokon át egészen az észak-amerikai „civil társadalom” aláásásáig – úgy tűnik, nincs olyan vád, amely túl abszurd lenne a Trump-kormányzat számára ahhoz, hogy folytassa népirtó politikáját.
Hivatalosan az intézkedések az ICAP-ot célozzák meg. Az azonban egyértelmű, hogy így minden olyan személy és szervezet a célkeresztbe kerül, amely kulturális és politikai szinten együttműködik Kubával. A határozatok azonban egy olyan valóságról tanúskodnak, amely mindenképpen reményt ad: a nemzetközi szolidaritási mozgalom nyilvánvalóan továbbra is ellenáll.
Írta: Kurt Terstegen
Forrás: JungeWelt









